Tag Archives: hit

A tavasz első napján

kilike/ mindennapok/család/ 2 comments

Múlt héten a tavasznak örvendeztem, most megint télnek örülhetünk. Bár, ahogy Janóka mondta, annak már elé régóta örülünk. Lehet, hogy nem is jön el a tavasz. Már látom is, hogy egész évben szánkózni járunk a srácokkal, de előtte fél óra lesz, mire mindenkire fölkerül a megfelelő ruházat, szegény sünike pedig ahányszor fölébred és szétnéz, zavartan bújik vissza a kuckójába. Sőt,

Read More

kilike/ illusztráció/ 3 comments

Nyírfa szerettem volna lenni. Karcsú, fehér derekú fácska egy patak partján, hosszú hajamat könnyedén lobogtatta volna a legkisebb szellő. Szerettem azt gondolni, hogy ez orosz dédnagyanyám vére bennem. Aztán inkább meggyfa. Vaskos törzzsel, ami elbírja egy-kettő…öt-hat-hét gyerek terhét; kesze-kusza, másznivaló ágakkal, ahol jókat lehet olvasni meg játszani, és ahol fészket raknak a madarak; sűrű, rejtekadó lombbal, ami biztonságot ad, ahova

Read More

Anya a vízen jár

kilike/ mindennapok/család/ 1 comments

Nap mint nap átcsapnak a hullámok a fejem felett. A hajó már messze eltávolodott a parttól… Márciusban esik a hó és Lencsi már megint nem alussza át az éjszakákat. Az a biztos, hogy semmi sem biztos. …és hullámok között hánykolódott… Olyan kevés időm van, biztos jól döntöttem, ha most ezt vagy azt csinálom? A legdrágább kincseim mennek sokszor az agyamra…

Read More

Nyitott szívvel…

kilike/ mindennapok/család/ 0 comments

Sokat gondolkodtam azon, hogyan tudnám frappánsan összefoglalni, amit itt az internetes térben (és ideális esetben a valósban is) művelek: a hálás hétfőket, a rajzokat, az (eddig még nem posztolt :)) természetfotós, kertes, könyves posztokat. Aztán eszembe jutott, amit a gyerekekkel szoktunk reggelente imádkozni. Azt kérjük, hogy Isten adjon nekünk nyitott szívet – Felé és a minket körülvevő világ felé is:

Read More

Hálás Hétfő… félúton Nagypéntek és Anyáknapja között

kilike/ hálás hétfő/ 0 comments

Hálát adok, Mennyei Édesatyám… – hogy ismerhetem az anyaöl melegét – hogy ezt megadhatom a gyermekeimnek is, hogy az ölembe bújhatnak, és ott találnak vigasztalást – akkor is, ha előtte tőlem kaptak ki – hogy Krisztus vállalta az elképzelhetetlent, a te haragodat, és legnagyobb fájdalmában nem menekülhetett a te karjaidba, hiszen a mi, az én bűnöm elválasztotta Tőled – hogy

Read More